IC Ranch

Egyszerűsített mobilra optimalizált változat

 

Cocoról másképpen:

 

Coco sokkal több, mint egy átlagos ló! Olyan lóval, mint Ő, csak egyszer találkozik az emberaz  életében!

 

 

Nagyon sok jó lovat volt már szerencsém lovagolni! De ő más, mint a többi! Amikor először úgy döntöttem, hogy quarter horse lovat veszek, megvettem Coco anyját Németországban. Azt gondolom, hogy nagyon nagy szerencsém volt vele, mert azokat a tulajdonságokat, amiért én ezt a fajtát választottam, megtaláltam benne és fiában Cocoban is. A kezdetekben Kessy (Coco anyja) volt az egyedüli quarter horse ló Magyarországon. Így nekem ő volt az alap, az etalon. Azt hittem, hogy minden quarter horse ló ilyen. Persze olvastam róluk előtte is. Láttam őket nemzetközi versenyeken, de hát ott jó esetben az ember a legjobb lovakat látja, a könyvekben pedig az ideális tulajdonságokat olvassa.   No, ma már látom és tapasztalom, hogy bizony sok quarter ló meg sem közelíti az általam elvárt minőséget!!

 

Mit is értek én ez alatt?

Annak idején úgy jártam ki Kessyvel terepre, hogy szőrén felugrottam rá és kötőfékkel lovagoltam. Hiába repült fel fácán, vagy ment el mellettem vonat, ő még a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatott feléjük. Átment velem gondolkodás nélkül vízen, árkon. Ha társasággal lovagoltam és a csapat lovai megijedtek és megugrottak, ő még csak fel sem emelte a fejét. Ha le kellett hagyni valakit - mert mint Magyarország első rövidtávon leggyorsabb fajtájú lova - mindenki versenyezni akart velünk-  és mindig ő nyert. Pályáról frissen lejött telivér, akármilyen másik gyors ló, soha nem volt ellenfél számára. Mindenféle gyakorlás, vagy felpiszkálás nélkül, mindig ő volt az első. Utána pedig nem a bokorban kellett megfogni, mint ellenfeleit, akik tovább futottak,  hanem a cél után azonnal szinte a fejét kellett felhúzni, mert inkább a legelésen járt az esze.

 

No, ez Coco esetében is igaz, vagyis az alma nem esett messze a fájától! Terepen extrém lógó szárral lehet az elejétől a végéig lovagolni. Neki is teljesen mindegy, hogy eltávolodnak-e tőle, vagy épp utol kell érni valakit, fel nem izgatná magát rajta. Nagyon bátor, megy árkon-bokron keresztül!   Az egész családfájának még a quarter lovak körében is különlegesen kényelmes háta van. Ha valaki kipróbálja, általában meg szokta kérdezni, hogy már üget-e? Mert alig lehet a háta mozgását észre venni.   Ő az a ló, amelyet bátran egy 5 éves gyerek kezébe adhatok és biztos lehetek benne, hogy soha nem fogja megrúgni, vagy letaposni, vagy megharapni.   Ő és az egész családfája soha életében nem bakolt még, nem akart embert elragadni, vagy ledobni a hátáról!! Az első nyergeléstől kezdve megbízható társak.   Milyen őt lovagolni?     Ezt egyszerűen csak úgy jellemezném, hogy ha kérek tőle valamilyen feladatot - amellett, hogy igennel válaszol - azt kérdezi: mi a következő! ellentétben sok más lóval, akik gyakran nemmel válaszolnak. Az ember azt érzi rajta, hogy egy masszív, biztonságos lovon ül! Többen kérdezték már, hogy nem kicsi-e egy ilyen 152 cm-es (bottal mért) marmagasságú lovon lovagolni? Egyáltalán nem! Ha az ember a hátán ül, azt a tíz-egy-néhány cm-t észre sem veszi. Ellenben az erőt érzi maga alatt és látja is a széles nyakat vállakat. Olyan, mint a macska! Meg nem csúszna, el nem esne! Volt már arra is példa, hogy olyan lejtős, havas pályán, ahol egy angol telivérrel mezítláb és lépésben is meg-meg csúsztam, Cocoval sliding vassal (lecsiszolt talpú patkóval!) simán vágtázni is tudtam!!!!

 

Hogy mennyire "kulturált"?

A boxában és a kifutójában szinte 100%-ban egy helyre trágyázik és így pár percessé teszi a box takarítás műveletét. Ha felé közelítek, azonnal "beszél" hozzám. Állandóan kommunikálni próbál az emberrel. Fedeztetni elég neki egy kötőfék, amivel akár ugrás közben is vissza tudom venni. És ami még az ő plusz erénye: állandóan alá nézegetnek, mert nem hiszik el, hogy mén! Annyira fegyelmezhető és intelligens. Ha bemutatókat tartunk a legnagyobb szenzációt mindig az jelenti, hogy mén létére hogyan viselkedik. Ha leszállok róla otthon, vagy idegenben, ott hagyhatom akár hosszú percekre is, esze ágában sincs "lelépni".

 

Milyen a külleme?

Coco Ausztriában és Magyarországon hétszeres AQHA Halter Grand Champion, ami megválaszolja ezt a kérdést. Az "AQHA halter" verseny az Amerikai Quarter Horse Tenyésztők  tenyész versenye. A HALTER- t (ejtsd: halter) akár „lószépségverseny”-nek is nevezhetnénk. Ez a küllemi bírálat olyan tenyészegyesületi versenyszám, ahol a lovakat a testfelépítésük alapján bírálják el. Célja, hogy fenntartsa a fajta típusát azzal, hogy bizonyos ideális tulajdonságú lovakat kiemel, és díjjal jutalmaz. A fajta ideálhoz való hasonlóságot a fajtajelleg, az összbenyomás, az izomzat, a testfelépítés és a nemi jelleg legjobb kombinációja jelenti. Egy halter kategóriában kiállított qh lónak, például a következő ideális tulajdonságokkal kell rendelkeznie: Összbenyomását tekintve legyen szép, feje legyen harmonikus, nyakillesztése finom, nyaka jó arányokkal rendelkező, hosszú, dőlt vállakkal. A háta legyen rövid, erős ágyék és kötés; hosszú csípő és far; jól körülhatárolt és izmolt szárak, széles, mély mellkas jellemezze.  A lábai legyenek egyenesek és szerkezetileg szabályosak. E tulajdonságai pedig párosuljanak kiegyensúlyozott idegrendszerrel.   Coco mén kategóriában ilyen halter versenyeken nyert már számtalanszor 1. helyezést. A verseny végén összevetésben megmérettetnek még egyszer a különböző korosztályok első helyezettjei. És a legjobbak legjobbja lesz a "Grand Champion"!

 

Mire használható még?

Bár Cocoval nem indultam ugró versenyen, azért kipróbáltam, hogy hogyan ugrik. (Az anyjával viszont indultam már ugró versenyen. Élete első -és utolsó - ugrópályája egy 100-110 cm-es pálya volt, ahol hibátlan, precíz pályát ment. És ahol azt hitték, hogy egy rutinos ugróló, mert azonos tempóban és kimondottan jó hátmunkával ugrott. Kocsiba még nem fogtam, de a pályát már boronálta párszor és gyerekeket is húzott szánkóval. Már az első alkalomtól nem érdekelte, ha a szánkó zsinórja a lába közé keveredett, nyugodtan húzott bennünket tovább.

 

Milyen a származása?

Coco családfáját megnézve csupa kiemelkedő, mondhatni híres ősökkel rendelkezik! Így az utódainál méltán lehet számítani jó versenyteljesítményre is! De én személy szerint azt gondolom, hogy - bár egy tenyészállatnak a nagyszámok törvénye alapján fontos a jó származás - az talán még fontosabb, hogy milyen tulajdonságokat örökít! Rendelkezhet ugyanis egy mén a legjobb ősökkel,mégsem sokat ér tenyész állatként, ha nem tudja a benne rejlő genetikát dominánsan tovább adni, vagy ha "szór", azaz hol ilyen, hol olyan csikókat ad. Vannak mének, amik még bombasztikusabb származással, és/vagy teljesítménnyel rendelkeznek, de a világon csak néhány profi lovas van, aki el tudja őket lovagolni, vagy ki tudja belőlük ezt a teljesítményt hozni! Ahogy mondják: lovas igényes lovak. Amatőr, vagy hobby lovas biztos nem fogja örömét lelni lovaglásukban. Az ilyen mének félő, hogy ezt is fogják tovább örökíteni! Coco nem ilyen! Ő elég dominánsan örökít és mindeni által ellovagolható ló.

 

Milyen az egészsége, szervezeti szilárdsága?

Coco mondhatni makk egészséges, a szervezeti szilárdsága kiemelkedő! Soha nem kólikázott még. Nincsenek a lábán lágy pókok, vagy csontkinövések. A patái mintaszerűen szabályosak és egészségesek. Használatából adódóan még soha nem volt sánta, és nem terhelt a quartereknél olykor jelenlévő örökletes (HYPP, PSSM1, HERDA, MH) betegségekkel!

 

Milyen esetekben nem ajánlott?

Ha a csikó "előállítása" során a cél egy nagypályás ugróló, vagy egy S kategóriás díjló, akkor semmiképpen se fedeztessen quarter horse fajtájú lóval! Ezeknek a lovaknak a mozgása nem akciós, látványos. Ők laposan, szinte hátemelkedés nélkül mozognak. Bár természetes összeszedettségben, ami azt jelenti, hogy az összeszedett mozgást maguktól is produkálják. Néhányuknak van ugyan ugróképessége - mint ahogyan Coconak is van - de semmiképpen sem nagypályás lovak!

 

Milyen mint versenyló?

A versenyeken a kezdetekben mindig jobb volt, mint itthon. Mindig kisegített. Mindig jó eredményeket ért el! Később tudtomon kívül külföldön szörnyű baleset érte. A szájában sérült meg, ami miatt valószínű elment a kedve a versenyzéstől. De még ennek ellenére is sok esetben teljesített.   No, hát én a fentebb leírtak alapján ajánlom őt, és azért mert eddig nekem a lovaglása és maga a lénye csak örömet szerzett.