IC

Ranch

Hogyan gondoskodhatunk a csikóinkról?

 

Azért, hogy a csikóink egészségesen nőjenek fel és azok is maradjanak, mind a tulajdonosoknak, mind nekünk állatorvosoknak, nagyon sokat kell tennünk. Az alábbiakban szeretném -a tapasztalataim alapján- ebben a tárgykörben legfontosabb problémákat, kérdéseket összefoglalni, illetve néhány ide vonatkozó hasznos tanácsot adni

Természetesen e cikk megírása során nem törekedhettem a teljesség igényére, mert a "csikó témakör" hatalmas. Külön-külön is könyvnyi anyagot töltenének be a nevelés, a takarmányozás, az állatorvosi problémák, a jellemző betegségek és megelőzésük  …stb!

      

A csikóneveléssel kapcsolatos állatorvosi és egyéb kérdések júliusi hónaptól újra aktuálissá válnak. Ennek oka az, hogy a korán, januárban született csikókat hamarosan le kell választani, de oka az is, hogy az éppen csak megszületett csikók még számos olyan "dolog" előtt állnak, melyeknek sikere vagy kudarca meghatározhatja egész életüket. A csikókról beszélni tulajdonképpen mindig is aktuális, hiszen ez egy örök körforgás: minden évben  születnek csikók, akiknek a problémáival újra, meg újra szembesülünk.

Illetve csikóinkból lesznek lovaink, vagyis az,  hogy "ma" milyen csikót nevelünk, az nagyban meghatározza azt, hogy "holnapra" a csikóból milyen ló válik, illetve, hogy az milyen csikót ad majd nekünk.

 

Az, hogy milyen csikó jön a világra, és hogy belőle később milyen ló fejlődik, a genetikai hatásokon kívül az is nagymértékben befolyásolja, hogy hogyan tartottuk, takarmányoztuk  kancánkat, meg adtunk-e neki  mindent vemhessége alatt és a csikónevelés közben  (szükséges állatorvosi kezelések, vakcinázások, féreghajtás, vitaminok, ásványi anyagok stb.) illetve, hogy a csikónak is megadjuk-e mindezt.

 

Hogy mi az a "minden", amit a csikó megkaphat, mint már írtam, azt lehetetlen lenne ebben az egy cikkben a teljesség igényével leírni. Ezért inkább arra törekszem, hogy összefoglaljam azokat a legfontosabb dolgokat, amiket viszont feltétlenül meg kell kapnia ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön és a benne lévő genetikai lehetőségek megmutatkozhassanak.

 

A csikóval való törődés már a vehemben el kell  kezdődjön! Fontos, hogy a kancát már a feltételezett vemhesülés időpontjától kezdve megfelelően takarmányozzuk. Ez röviden azt jelenti, hogy a vemhesség első harmadában, az első 3-4 hónapban –ahol még a magzatnak nem mennyiségi, hanem inkább minőségi igényei vannak- a kancának komplett vitamin kiegészítést kell adni. A vemhesség középső szakaszában a vitamin kiegészítés mellett az ásványi anyag, ezen belül is elsősorban a kalcium-kiegészítésre kell törekedni. A vemhesség utolsó harmadában, kb. 7-8 hónaptól,  –amikor a magzat, testtömegének több mint 50%-a alakul ki- a legnagyobb hangsúlyt az abraktakarmány mennyiségi növelésére, a nagyobb energiát biztosító lótápok alkalmazására, valamint a vitamin és ásványi anyagok, ezen belül is elsősorban a kalcium-kiegészítésére kell fordítani.

A vemhesség alatt végig kerülni kell a penészes, gombatoxinnal fertőzött takarmányok etetését!

 

A csikó világra jötte után, természetesen az első feladat az újszülött megfelelő ellátása.

Az újszülött csikóval -a megszületés után- azonnal elvégzendő, legfontosabb teendő a légutak szabaddá tétele, "kipucolása". Ez azért fontos, mert az ellés során az orrba vagy a szájba bekerülő magzatvíz, magzatburokdarab vagy bármilyen idegen tárgy lenyelése a csikó fulladásával, vagy később tüdőgyulladás kialakulásával járhat.

Ezek után a köldököt kell azonnal fertőtleníteni, hogy biztosan elkerüljük az elfertőződését, gyulladását vagy a tetanuszt, amely a csikó köldökcsonkján át is kialakulhat

Az újszülött - főleg mén - csikóknál a bélszurok-kólika az egyik leggyakoribb probléma. Ennek megelőzésére alkalmazták korábban a szájon át adott olajokat ( paraffin olajat, ricinus olajat és ne adj’ Isten, az étolajat). Én ezzel szemben inkább a Klistier nevű gyógyszer alkalmazását javasolom. Ezt a készítményt a csikó megszületése után azonnal a végbélbe juttatva elérjük, hogy a bélszurok 1 órán belül biztosan és tökéletesen távozik. A készítmény előnye az olajokkal szemben, hogy nem szájon át kell beadni, így a beadása az olajokkal ellentétben nem zavarja a föccstej feszívódását. Emellett gyakori hiba az, hogy a hashajtó hatású olajokat  túladagolják és emiatt  tartós hasmenés alakulhat ki. Ezt feltétlenül kerüljük el.

 

Az ellést követően nagyon fontos,  hogy a csikó idejében tudjon szopni és így tökéletesen fel tudja venni a föccstejben lévő védőanyagokat. A föccstej akkor értékesül a legjobban, ha a csikó ehhez a megszületése után 2 órán belül hozzájut, mert a 2 óra elteltével az értékes védőanyagokat a szervezet egyszerűen megemészti, így azok nem értékesüknek. A csikó számára a föccstej azért létfontosságú, mert - más állatfajtól (pl. kutyától) eltérően-  a megszületés után csak a föccstejen át juthat olyan védőanyagokhoz, melyek az élete első négy hónapjában, az immunrendszere kialakulásáig  védettséget biztosítanak. Éppen ezért a kancák vakcinázásánál figyelembe kell venni azt, hogy a vemhesség utolsó harmadában adott vakcina növeli a föccstej ellenanyagszintjét. Az így oltott kanca csikójának jobb a védettsége az élet első, kritikus hónapjaiban. Ha 2 órán belül a csikó bármilyen okból nem tud szopni, akkor a kancát meg kell fejni, majd a kifejt föccstejet a csikóval megitatni. Ha ez nem lehetséges, akkor is van mód a föccstej védőanyagainak a pótlásra, de ez már az állatorvosi feladat. 

Itt jegyezném meg, hogy oda kell figyelni a kancák számított ellés előtti 1-1,5 hónappal történő féreghajtására is, azért hogy a csikót megóvjuk a korai féregfertőzöttségtől.  Ebben az esetben feltétlenül ki kell kérni az állatorvos tanácsát, mert nem minden féreghajtó alkalmazható a[DFI1]  vemhesség alatt. Mindezekből következik tehát, hogy tágabb értelemben a kancák megfelelő vakcinázása és féreghajtása a leendő csikóról való gondoskodás része.

 

A csikó további élete során a negyedik hónaptól, amikor az anyától kapott védőanyagok már eltűnnek a szervezetből, szükségessé válik a különböző fertőző betegségek elleni védekezés, a vakcinázás. A vakcinázás tulajdonképpen olyan megelőző (= preventív) kezelés, melynek az a célja, hogy megteremtsük lovaink szervezetének saját védekezését a legfontosabb fertőző lóbetegségek ellen anélkül, hogy azoknak a betegségeken át kellene esniük.

 

Mi ellen érdemes, illetve kell vakcinázni csikóinkat (lovainkat)?

 

Azt, hogy mi ellen vakcinázunk, azt számos tényező befolyásolja. Ilyen lehet például a tartási körülmény, az állat értéke, a hasznosítás iránya, de ilyen lehet a tulajdonos „pénztárcája” is.

A vakcinázásról  a Nemzetközi Lovas Magazin áprilisi számában már írtam, ezért itt csak a csikókkal kapcsolatos néhány fontosabb kérdést említem meg. 

A csikók felnevelése során a tetanusz elleni védelem szinte „kötelező". A rájuk leselkedő legelső veszély a köldökön keresztül történő tetanusz-fertőzés, ami ellen a köldökfertőtlenítéssel kell védekeznünk. Fontos azt megjegyezni, hogy a tetanusz ellen vakcinázott kanca föccsteje tartalmazza a tetanusz elleni védőanyagokat is, így az az élet első négy hónapjában kellő védettséget ad. A négy hónapot elért csikókat tetanusz ellen már lehet, sőt kell is vakcinázni. Természetesen az esetlegesen előforduló csikókori sérülések szakszerű ellátása ( fertőtlenítés stb ) is része a tetanusz elleni védelemnek.  

A másik súlyos csikókori fertőző betegség, ami ellen lehet vakcinázni, az a lóinfluenza. A betegség  kártétele egyrészt az, hogy a betegség  a csikókat súlyosan visszaveti a fejlődésben, másrészt kezelés hiányában a betegség  gyakran szövődményekkel gyógyul. Ilyenek lehetnek például a tüdőgyulladás, izületgyulladások, amelyek később a csikó használati értékét csökkentik. A lóinfluenza elleni vakcinázást szintén négy hónapos kor után lehet elkezdeni. (Vannak olyan  korszerű lóvakcinák, amelyek  a tetanusz és a influenza elleni komponenseket együtt tartalmazzák.)

Ha a vakcinázásról beszélünk, akkor néhány szempontra itt is fel szeretném hívni a figyelmet. Például fontos tudni azt, hogy egyrészt a csikók vakcinázása önmagában nem sokat ér, valamennyi együtt tartott lovat együtt kell vakcinázni. Másrészt a szakszerű vakcinázás komoly szakmai felkészültséget igényel, ezért ez semmi képen sem a tulajdonos, hanem az állatorvos feladata. 

 

A csikók felnevelése során egy másik gyakori probléma a férgesség. Igaz, hogy a csikó megszületésekor mentes mindenfajta féregtől, de ez az állapot sajnos nem tart túl sokáig. A csikó a fertőzött környezetben könnyen és hamar befertőződhet. Legkönnyebben anyja vagy társai trágyájából, a boksz padozatáról vagy a karám, a legelő talajáról történik a peték felvétele. A trágya gyakori eltakarításával csökkenthetjük a környezetben a peték számát, de az igazi megoldás az állatok rendszeres féreghajtása. A féreghajtás nem csak azért szükséges, mert a férgekkel terhelt ló és csikó rosszul hasznosítja a takarmányt, rossz lesz a kondíciója vagy fénytelen lesz a szőre. Ez csak a jéghegy csúcsa. Kevesen tudják, hogy vannak olyan féregfajták, amelyeknek a szervezetben vándorló lárvái igen komolyan meg tudják támadni a beleket ellátó vérerek falát, ami igen súlyos, gyakran végzetes kimenetelű kólika kialakulásához vezethet. Ez bármilyen korú lónál előfordulhat, csikóknál pedig gyakori. Egy másik, igen elterjedt férgfajta lárvái a tüdőt támadják meg. Ez kimondottan a 2-3 hónapos korú csikókban fordul elő. Ilyen fertőzöttség esetén a csikók heteken át minden ok nélkül enyhén köhögnek, majd a köhögés "önmagától" megszűnik. Ilyenkor azonban a féreglárvák enyhébben vagy súlyosabban, de végérvényesen károsították a tüdőt.

A csikóknál leggyakrabban előforduló férgesség az orsóférgesség, amely olyan mértékben elhatalmasodhat egy állaton, hogy a bélben elő férgek szinte kitöltik a bél üregét és ezzel a belet elzárva kólikát, elhullást idézhetnek elő. Sajnos ez nem csak "irodalmi adat", néhány ilyen esettel én magam is találkoztam már.

A bélférgesség további, egy már említett különleges következménye lehet a tetanusz, amikor is a bélférgek által okozott seben át fertőződik meg a csikó.

 

Mindezek után felmerül a kérdés: mikor, mivel s hogyan féreghajtsuk a csikókat ?

 

Az alapszabály: a féreghajtás akkor eredményes, ha az együtt tartott valamennyi lovat féreghajtjuk és ügyelünk a trágya eltávolítására is (pl kitrágyázás, legelőváltás stb.).  Arról, hogy melyik készítményt alkalmazzuk a sok közül, kérjük ki a kezelő állatorvos véleményét.

Az első kezeléstől, amit már 6-8 hetes korban elvégezhetünk, a választásig 2 havonta féreghajtsunk. A leválasztás után, pedig a felnőtt lovakhoz hasonlóan, 3 havonta. (Jó tudni, hogy vannak olyan féreghajtó készítmények is, amelyeket szükség esetén már 10-14 napos kortól lehet alkalmazni.)

   

          

 

Szeretnék még röviden említést tenni egy szintén gyakori csikóbetegségről, a gombás bőrgyulladásról, amiről azt tapasztalom, hogy a tulajdonosok általában nem veszik komolyan, vagy egyszerűen nem is ismerik fel.

 

A csikóknál a gombás elváltozások általában a fejen, főleg a szem környékén, a nyakon, a szügyön és a combok belső felületén jelentkeznek.  A betegség enyhébb formájában úgy mutatkozik, mintha a csikó itt-ott leverte volna magát, és a kis sérülések éppen gyógyuló félben lennének. Ezek a szőrhiányos területek, a betegség súlyosbodásával gyorsan növekednek. A csikókon ez a folyamat a hosszabb csikószőr miatt jól látható. Ha egy állományban a csikók gombásak, akkor az idősebb lovak is valószínű azok, de azokon a tünetek enyhék, néha észre sem vehetők. Ez a betegség ugyan nem végzetes a csikó számára, de felhívhatja a figyelmet arra, hogy a tartási körülmények nem tökéletesek (esetleg az istállóban túl magas páratartalom, vagy rossz, minőségű az alom stb ). Kezelésére hatékony és könnyen alkalmazható gyógyszerek állnak rendelkezésre. Javaslom, hogy a tünetek kezdetén már kezeljük a csikókat, mert az elhanyagolt esetekben csúnya szövődmények léphetnek fel, amik később az állat értékét is csökkenthetik (pl. bőrmegvastagodások, gennyes bőrgyulladások).

                                             

Dr. Filipsz István