IC Ranch

Egyszerűsített mobilra optimalizált változat

LEGSZÜKSÉGESEBB TUDNIVALÓK AZ EREDMÉNYES TERMÉKENYÍTÉSHEZ

Ahhoz, hogy a termékenyítés eredményes lehessen, tudnunk kell, hogy általánosságban mi befolyásolja a termékenyítés eredményességét!
Ha a termékenyítés eredménytelenül végződik, tudnunk kell, hogy milyen okok állhat a háttérben!
Hogy a termékenyítés jó időben történjen, ismernünk kell a kanca nemi ciklusának működését!
Ha esetleg a kancánk nem sárlik, tudnunk kell, hogy mi állhat a háttérben és hogyan tudunk ezen segíteni!


Először nézzük, hogy mi is az a mesterséges termékenyítés és mire jó!

A mesterséges termékenyítés lényege az, hogy a méntől levett - és megfelelő eljárásokkal tartósított - spermát az ivarzó (sárló) kancába  állatorvos helyezi be, általában a kanca tartózkodási helyén. Így azt nem kell a szállítással stresszelni. És ha minden a legoptimálisabban zajlik, akkor egy spermaszállítással „megoldhatjuk” a termékenyítést.

A mesterséges termékenyítés fontosságát az is alátámasztja, hogy 2003. februárjában, jelenleg is érvényben lévő rendelet jelent meg a lovak vírus arteritise (EVA) elleni védekezésről, ami a méneknek - bizonyos esetekben - csak a mesterséges termékenyítést tesz lehetővé.

Ahhoz, hogy a mesterséges termékenyítés rendszere igazán jól működjön, legalább három dolog szükséges:

megfelelő eszközökkel, műszerekkel ellátott ménfelállítási helyek, állomások, ahol leveszik a felállított ménektől a spermát, majd megfelelő kezelés után  azt kiadják

képzett és ló-szaporodásbiológia terén megfelelő tapasztalatokkal rendelkező állatorvos  (mesterséges termékenyítést végezni csak hatósági engedély birtokában lehet!!)

a kancatulajdonosok pozitív közreműködése, mert nélkülük nem lehet eredményesen termékenyíteni

A mesterséges termékenyítés történhet termékenyítő állomáson is, de a gyakorlatban általában a kanca tartási helyén termékenyítenek.

A termékenyítésre használt sperma lehet ún. „friss sperma” - ma ez a gyakoribb-, vagy mélyhűtött sperma.
A friss spermával való termékenyítés során a méntől levett spermát, a megfelelő vizsgálatok után („életképesség vizsgálat”, termékenyítő adag meghatározása …stb.) kihígítjuk, tartósítjuk.
A sperma hígítására azért van szükség, mert a levett sperma önmagában csak rövid ideig életképes. Korábban ezt az időt 2-3 órában határozták meg, de - a körülményektől függően ez inkább 10-40 perc.
A legjobb minőségű hígítókkal kezelt sperma - ha azt megfelelően - tárolják - 36-48 óráig életképes és felhasználható.
A tartósításra használt spermahígítók minőségének döntő szerepük van abban, hogy mennyi ideig használható fel a sperma. A kereskedelmi forgalomban lévő hígítók között is jelentős különbségek lehetnek, amit az áruk is megmutat.
Korábban elterjedt volt a különböző tapasztalati alapon „házilag” összeállított spermahígítók használata, elsősorban azok kedvezőbb ára miatt. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy- néhány mén speciális igényeitől eltekintve- a széleskörű nemzetközi kutatások alapuló, gyógyszerminőségben legyártott por alakú, így eltartható spermahígítók jobbak és sztenderd (állandó) minőségűek.   
A spermahígító mellett a megfelelő szállítás és tárolás a sperma túlélését és termékenyítő képességet alapvetően határozza meg. 
A sperma az  ivarsejteken kívül jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaz és mint ilyen érzékeny a környezeti hatásokra.  Ezért szállítás közben azt óvni kell a felesleges mozgatástól, rázkódástól.
Ahhoz, hogy a sperma megőrizze termékenyítő képességét, a levétel után le kell hűteni  és biztosítani kell számára stabil alacsony hőmérsékletet. A sperma számára ez azért fontos, mert alacsony hőmérsékleten a spremiumok mozgása lelassul, kevesebb energiát használnak és így a spermahígítóval számukra biztosított plusz energia tovább elegendő, magyarul a sperma tovább marad termékenyítőképes.  
A sperma optimális tárolási hőmérséklete 8-10 °C között van. A jó minőségű spermakonténerek ezt a hőmérsékletet - megfelelő körülmények között- akár 40 órán át is tudják biztosítani, de ez a környezeti hőmérséklettől erősen függ, ezért a szállításon kívül nem ebben tároljuk a spermát.
A spermát a megérkezés után leginkább normál hűtőben érdemes tárolni, a korábban már említett 8-10 °C hőmérsékleten, ügyelve arra, hogy ne hűtsön túl. A sperma közvetlenül ne érintkezzen a hűtő falával, ami biztosan alacsonyabb hőmérsékletű. Ezért célszerű a spermát azzal is védeni, hogy pl. néhány réteg papírtörlőbe csavarjuk, mert ezzel még a fénytől is óvjuk. Amennyiben a sperma túl alacsony hőmérsékletre (2-3 °C) kerül, annak ellenére tönkremegy, hogy még nem fagyott meg.

A mélyhűtött (mélyhűtéssel tartósított) spermával való termékenyítés nagy szakértelmet, a kanca szinte folyamatos állatorvosi ultrahangos vizsgálatát és komoly műszerparkot igényel, ezért ezt – kevés kivételtől eltekintve - csak a termékenyítő állomásokon végzik. A mélyhűtött spermát a felhasználásig folyékony nitrogénben kell tárolni.

A mesterséges termékenyítés mind a méntartó, de különösen a kancatulajdonos számára számos előnyt jelent.
A mesterséges termékenyítés során mentesülünk a fedeztetéssel járó állategészségügyi kockázatoktól és egyéb (balesetekből adódó) veszélyektől is. Gyakran probléma a friss fias kanca és csikója szállítása, ami a mesterséges termékenyítés alkalmával elmaradhat. A költségeket tekintve az sem utolsó szempont, hogy nem a kancát kell szállítania, hanem a sperma utazik töredék költségen. Előnye még ennek a módszernek, hogy a távolság nem befolyásolja a mén kiválasztását, a kanca és a mén szinte bármilyen messze lehet egymástól.
Továbbá ezzel a módszerrel olyan problémás kancák is vemhesíthetők, melyeknek a természetes fedeztetés során nincs esélyük a vemhesülésre. Például azért, mert nem engedi magára a mént, vagy rejtve sárlik, vagy a sárlás tünetei nincsenek nála szinkronban a biológiával.
Végül, de nem utolsó sorban az egyik legfontosabb előny az, hogy a jól végrehajtott mesterséges termékenyítés eredményesebb lehet, mint a természetes fedeztetés.

Mi kell ahhoz, hogy a mesterséges termékenyítés eredményes legyen?

Az eredményességet alapvetően négy tényező befolyásolja:
 

  • a sperma minősége
  • a termékenyítés végrehajtásának technikája
  • a termékenyítés időpontjának helyes megválasztása és
  • a kanca egészségi állapota


1. A „jó sperma" általában minimum 36, maximum 48 óráig életképes, de az idő haladtával a termékenyítőképessége erősen romlik. Ezért a sperma átvételekor tisztázni kell, hogy a sperma kiadója meddig ajánlja azt felhasználni. Mint korábban is írtam, a sperma minőségét a spermahígító, a szállítás és a tárolás alapvetően befolyásolja.  (MI A MÉNJEINKTŐL ÁLTALÁBAN 2 TELJES TERMÉKENYÍTŐADAG SPERMÁT ADUNK KI.)
A kiadott sperma mennyisége nagymértékben függ a sperma minőségétől, a benne lévő spermiumok számától és életképességétől, amit a mén spermatermelése, életkora, egészségi állapota is befolyásolhat. A termékenyítő adag így általában 10-20 ml között van, de előfordulhat akár ennél kisebb, vagy nagyobb mennyiség is. Általában amennyiben egy mén spermájából a termékenyítő adag nagy mennyiségű, akkor az vagy a túlhígítottság, vagy a gyenge minőség jele. A nagy mennyiségű termékenyítő adag nem szerencsés, mert ilyenkor esély van arra, hogy a sperma visszajusson a hüvelybe, ami nem eredményez termékenyülést. Azt a gyakran hallott megközelítést azonban el kell oszlatni, mert nem bizonyított, hogy a nagyobb mennyiségű sperma méhgyulladást okozna.     

2. A termékenyítés megfelelő kivitelezése felszerelés és gyakorlat kérdése. A ló termékenyítéssel rendszeresen foglalkozó állatorvosok esetében ez nem kérdés. Ha viszont valaki megfelelő ismeretek, tapasztalat, rutin nélkül  és nem megfelelő felszereléssel (pl. ultrahangos készülék nélkül) áll neki egy termékenyítésnek, akkor sajnos előre kódolható a költségek jelentős emelkedése (pl. a szükségesnél többször kell termékenyíteni, ezzel együtt az utazási költségek!), vagy a sikertelenség.

3. Nagyon fontos - talán a leglényegesebb - a termékenyítés időpontjának minél pontosabb meghatározása, azért mert a termékenyítés csak akkor lehet eredményes, ha az érett tüsző leválásának az idejéhez legközelebb, vagyis ovulációra történik és így az életképes tüsző találkozik az életképes spermával.

 

A méhben a levált (ovulált) petesejt a leválást követően mindössze 6-12 óráig életképes. Ezért ebben az időszakban (az ovulációkor és azt követően) a termékenyüléshez életképes spermának kell lennie a méhben. Tehát a termékenyítés időpontjának a lehető legjobban kell megközelítenie a tüszőleválást, azaz ovulációt. Termékenyítésre így a legjobb időpont: közvetlen az ovuláció előtti és a közvetlen azt követő termékenyítés! Azt is figyelembe kell venni, hogy a sperma a méhben csak korlátozott ideig életképes. A méhbe kerülő sperma maximum 12-18 óráig életképes és ezt is figyelembe kell venni a termékenyítés időpontjának a meghatározásánál. Ez azért is fontos, mert létezik egy olyan vélemény, amely szerint a sperma jobb helyen van a kancában, mint a fecskendőben, ezért rakjuk csak be mindkét adagot. Ezzel csak az a probléma, hogy nem veszi figyelembe azt korábban említett tényt, hogy a jól kezelt, hígított és tárolt sperma min. 36 óráig termékenyítőképes, nem pedig 12-18 óráig, ami nagy különbség. A kanca méhének pH-ja és az ott található nyálka és enzimek - egyfajta szelekcióként is- károsak a spermiumokra, ellenben a spermahígító úgy van összeállítva, hogy a spermiumoknak optimális közeget és energiát biztosítson. Másrészt a spermiumok életképessége természetesen korlátozott, addig élnek, amíg energia áll rendelkezésükre. A spermiumok mozgását vagyis életképességét a rendelkezésre álló energia mellett a környezeti hőmérséklet határozza meg. Azért hűtjük és tároljuk alacsony hőmérsékleten a spermát, hogy ezt a képességét minél tovább megőrizze ellentétben a kanca méhével, ahol magasabb a hőmérséklet.        

A termékenyítés időpontjának megválasztása többféle módon történhet.
A legjobb megoldás, ha a termékenyítés (tüsző leválás) időpontját rendszeres vizsgálattal a választott állatorvos pontosan meghatározza.
Ilyenkor a kancát az állatorvos általában a sárlás elejétől vagy közepétől - ami átlagos* esetben a sárlás 2-3. napja – elkezdi rendszeresen vizsgálni és a vizsgálat során szerzett tapasztalatai alapján megpróbálja az ovuláció időpontját „meghatározni”.
*A sárlás átlagos ideje 5 nap. Ettől azonban számos esetbe eltérés tapasztalható. Van olyan eset, amikor egy kanca csak 2-3 napot sárlik összesen, van amikor egy másik akár 2 hetet is!

Lehetőség van emellett hormonális kezeléssel a tüszőleválás szabályozására is.

A legrosszabb és egyben a legdrágább megoldás, ha a tulajdonos vagy a termékenyítést végző úgy dönt, hogy a kancát rendszeres vizsgálat nélkül azaz „vakon rakja”  vagy akár vizsgálat mellett is kétnaponta termékenyíti.  Ez esetben – ha biztosra akar menni- a kancát a sárlás 1-2. napjától egészen a sárlás végéig 36-48 óránként termékenyíttetni kell, mégpedig a lehető legfrissebb spermával. Ez a módszer korszerűtlen és akár nagyon költséges is lehet, és eltűnnek azok az előnyöket, amiért a mesterséges termékenyítést kitalálták. Mindemellett a méntulajdonosok ezt - finoman szólva -  nem szeretik, mert gyakran több indokolatlan spermavétel történik, ami a mén felesleges terheléséhez vezet. Ez különösen fiatal mének és a termékenyítési időszak végén problémás, mert a mének korai és/vagy túlzott használata a sperma minőségének romlásához vagy a libidó csökkenéséhez vezethet.    

A mesterséges termékenyítés esetén jól bevált gyakorlat az, hogy megfelelő nagyságú és állagú, tehát megfelelő érettségű tüszőre (közvetlen az ovuláció előtt) termékenyít az állatorvos. Általában a délutáni, esti órákban azért, mert a tüszőleválás az esetek nagy számában éjjel történik meg.

A termékenyítés után azonnal injekció beadásával - azért, hogy a kanca biztosan elsárljon - hormonálisan kiváltja, azaz meggyorsítja az ovulációt.

Ez természetesen plusz állatorvosi beavatkozást igényel, de nagyon biztonságos, a lóra nem káros (!), jó eredményű és így összességében költséghatékony beavatkozás.

A termékenyítést követő napon reggel az állatorvos újra megvizsgálja a lovat, és ha az elsárlott, akkor még rátermékenyít a második adaggal is.

Ha a kanca nem sárlott el, akkor a második adaggal való termékenyítést a késő délutáni, vagy esti órákra hagyja. Így ha a kanca ovulációja a megjósoltnál egy nappal elcsúszik, akkor is a második termékenyítés még valószínűleg eredményes lehet.

Ha ez után másnap reggel a vizsgálat során azt tapasztalja az állatorvos, hogy a kanca elsárlott, akkor nincs több teendő. Várni kell, hogy kiderüljön, hogy fogott-e a kanca.
 
Ha ellenben még ekkorra sem sárlott el, újra kell termékenyíteni! ….

Mi lehet az oka annak, ha a mesterséges termékenyítés eredménytelenül végződik?

Az előzőekből következik, hogy a mesterséges termékenyítés során számos probléma merülhet fel. Ha a termékenyítést hozzáértő, gyakorlott szakember végzi, akkor ő tisztában van ezekkel, és kellően rájuk tud figyelni és természetesen igyekszik kiküszöbölni azokat.

A leggyakoribb okok, ami miatt nem termékenyül a kanca:
> nem megfelelő minőségű, minőségű, vagy nem elég friss spermát alkalmaznak
> nem megfelelően szállítják és tárolják a spermát
> nem megfelelő kondíciójú (túlságosan sovány, vagy éppen nagyon kövér), esetleg beteg kancát  termékenyítenek
> a kancának (bármilyen súlyosságú) hüvely vagy méhgyulladása van
> nem megfelelően állapítják meg a termékenyítés időpontját, ha pl. a kanca csendesen sárlik”, vagy "vakon” termékenyítés esetén.
> a termékenyítés során technikai probléma adódik (pl. nem steril eszközök használata, a sperma és a használt eszközök
   hőmérséklete nem megfelelő, …stb.)
> a termékenyítés másnapján nem ellenőrzik le, hogy elovulált-e a kanca, tehát le vált-e a petesejt és így "elengedik a ciklust"

Általánosságban még néhány hasznos további tanács:
A legjobban tetsző, vagy legmegfelelőbb mén kiválasztása után, a kancatulajdonosnak célszerű tisztáznia azt, hogy
> mennyi a mén fedeztetési díja?
> van-e engedélye a ménnek az adott fajtában, vagy a köztenyésztésben fedezni?
> milyen napokon és hogyan  lehet spermát hozni a méntől?
> milyen egyéb költségek fordulhatnak még elő?
> van-e fedeztetési szerződés és mi áll benne?

Mi a baj, ha a kanca nem sárlik?

Gyakran előfordul, hogy nem tudják befedeztetni/termékenyíteni a kancát, mert az „nem sárlik”. Ennek számos oka lehet. Előfordulhat még egészséges kancánál is, hogy a téli ivarzási szünet-amely októbertől februárig tart- meghosszabbodik és akár áprilisig is eltarthat, különösen hideg tavaszok esetén, amikor a napsütéses órák száma az átlagosnál kevesebb. Emellett az okok között leggyakrabban az szerepel, hogy a kanca csendesen vagy akár tünetmentesen ivarzik. Ennek oka lehet alkati tényező is. Az ilyen kancák mindig így sárlanak. Gyakran előfordul fias, agresszív, csikóját erősen féltő kancáknál. Az ilyen kancáknál javasolják a csikósárlás kihasználását, mert ennek a ciklusnak az ideje nagyobb biztonsággal behatárolható. Az ivarzás elmaradásának lehetnek szervi okai is (betegségek, sérülések, fejlődési rendellenesség stb.), ezek kivizsgálása és kezelése állatorvosi feladat.

Dr. Filipsz István
30/ 9158 697