IC

Ranch

TAVASZI ÁO. TIPPEK

 

Hiteles információk, tippek, ötletek, vélemények Dr. Filipsz István - a Magyar Állatorvosi Kamara Lógyógyász specialistájának, volt díjugratónak és jelenlegi lótenyésztőnek - tollából

 

A legelők elkezdenek zöldülni, lassan beköszönt a tavasz. Ez az időszak sok tennivalót ad a lótulajdonosoknak. Nézzük sorjában, mikre is kell ezidőtájt oda figyelnünk!

 

Tavasszal elkezdődik az ellési időszak. Megszületik  vemhes kancáink legfontosabb produktuma: a csikó. Azért hogy egy csikó egészségesen szülessen, nőjön fel és az is maradjon, nagyon sokat kell tennünk.       

Azt, hogy milyen csikó jön a világra, a genetikai hatásokon kívül az is nagymértékben befolyásolja, hogy hogyan takarmányoztuk a kancánkat, meg adtunk-e neki mindent vemhessége alatt? Hogy a csikóból később milyen ló fejlődik, a genetikán kívül szintén  ugyan ezek a tényezők befolyásolják. Megkapta-e a szükséges állatorvosi kezeléseket, vakcinázásokat, féreghajtásokat, kapott-e vitamin- és ásványi anyag kiegészítőket, stb.?  A csikóval való törődés tehát már a vehemben el kell  kezdődjön! És a csikónevelés közben kell, hogy folytatódjon!

 

Azok a vemhes kancák, amelyek tavasz végén, vagy csak a nyáron ellenek, kb. most vannak a vemhességük utolsó harmadában, abban a fázisban, melyben a magzat, testtömegének több mint 50%-a kialakul. Ilyenkor a legnagyobb hangsúlyt az abraktakarmány mennyiségi növelésére, vagy lótápok alkalmazására kell fordítani. A vemhet építő kancának hatalmas a fehérje és az energiaigénye ebben az időszakban, amit csak abrakkal vagy táppal lehet kielégíteni. Természetesen ezek mellett vitamin és ásványi anyagokat is tartalmazó kiegészítőket továbbra is kell a kancának adni. Valamint a vemhesség alatt végig kerülni kell a penészes, gombatoxinnal fertőzött takarmányok etetését! A gombatoxinnal szennyezett takarmány, köztudottan hasmenést, súlyosabb esetben kólikát okozhat. Azt azonban már kevesen tudják, hogy akár gombás-placentagyulladást is kiválthat, ami viszont már vetéléssel jár.

 

Magáról az ellésről és az ellési segélynyújtásról számos cikk szól. Ezért ennek csak a legfontosabb kérdéseit érintem. 

A kancák, mint a legtöbb növényevő (azaz zsákmányállat) általában könnyen és segítség nélkül ellenek. Állatorvosként azonban az a tapasztalatom, hogy ha egy kancánál ellési komplikáció merül fel, vagyis nehézellés alakul ki, akkor már tényleg nagy a baj. Ekkor semmiképpen se kísérletezzünk, azonnal hívjunk állatorvost!

 

Az újszülött csikóval, a megszületése után azonnal elvégzendő, legfontosabb teendők: a légutak szabaddá tétele, az orr és a száj kipucolása". Ezek után a köldökcsonkját kell azonnal fertőtleníteni, hogy biztosan elkerüljük az elfertőződését, a köldök begyulladását vagy a tetanusz kialakulását, amely ezen a köldökcsonkon át is kialakulhat.  

Az újszülött - főleg mén - csikóknál a bélszurok-kólika az egyik leggyakoribb probléma. Ennek megelőzésére korábban a szájon át adott olajokat (paraffin olaj, ricinus olaj) alkalmazták. Ma már ezzel szemben inkább a végbélen át alkalmazható készítmények, mint Klistier nevű gyógyszer alkalmazása javasolt. Ennek az az oka, hogy a nem megfelelő időpontban alkalmazott szájon át adott olajok „megköthetik” a  föccstejben lévő védőanyagokat. A Klistier alkalmazásakor ez nem következhet be. Ezt a készítményt a csikó megszületése után azonnal alkalmazva elérjük, hogy a bélszurok 1 órán belül biztosan és tökéletesen távozzon.

Az ellést követően nagyon fontos, hogy a csikó idejében tudjon szopni és így tökéletesen fel tudja venni a föccstejben lévő védőanyagokat. A föccstej akkor értékesül a legjobban, ha a csikó ehhez a megszületése után 2 órán belül hozzájut, különben később – a gyomorműködés megkezdődésével - már egyszerűen megemésztődik. A csikó számára a föccstej azért létfontosságú, mert ő csak a föccstejen át juthat olyan védőanyagokhoz, melyek az élete első négy hónapjában - az immunrendszere kialakulásáig - védettséget biztosítanak számára.

 

A csikók felnevelése során a tetanusz elleni védelem szinte „kötelező". A rájuk leselkedő legelső veszély a köldökön keresztül történő tetanusz-fertőzés, ami ellen a már említett köldökfertőtlenítéssel kell védekeznünk. Fontos azt megjegyezni, hogy a tetanusz ellen vakcinázott kanca föccsteje tartalmazza a tetanusz elleni védőanyagokat is, így csikója az élet első négy hónapjában kellő védettséget élvez. A négy hónapot elért csikókat viszont már vakcinázni kell tetanusz ellen.

 

A csikók felnevelése során egy másik gyakori probléma a férgesség. Igaz, hogy a csikó megszületésekor mentes mindenfajta féregtől, de ez az állapot soha nem tart túl sokáig. A csikó a fertőzött környezetben könnyen és hamar befertőződik. Ezért kell odafigyelni a kancák számított ellés előtti 1-1,5 hónappal történő féreghajtására, mert így a csikót megóvhatjuk a kancától történő nagyon korai féregfertőzöttségtől.  A csikóknál leggyakrabban előforduló férgesség az orsóférgesség, amely olyan mértékben elhatalmasodhat egy állaton, hogy a bélben elő férgek szinte kitöltik a bél üregét és ezzel a belet elzárva kólikát, elhullást idézhetnek elő. Előfordulhat, hogy orsóférgek által okozott bélfali sérülés következtében alakul ki tetanusz.

Az első kezeléstől, amit már 6-8 hetes korban elvégezhetünk, a választásig 2 havonta féreghajtsunk.

 

A fiatal csikóknál igen gyakori  tavaszi probléma a gombás elváltozások megjelenése. Ez általában a fejen, főleg a szem környékén, a nyakon, a szügyön jelentkezik.  A betegség enyhébb formájában úgy mutatkozik, mintha a csikó itt-ott leverte volna magát, és a kis sérülések éppen gyógyulófélben lennének. Ez a betegség ugyan nem végzetes a csikó számára, de felhívhatja a figyelmet arra, hogy a tartási körülmények nem tökéletesek (esetleg az istállóban túl magas páratartalom, vagy rossz, minőségű az alom stb ).

 

A csikók takarmányozása során általában ad libitum gyepszéna etetés és a testsúlyra levetített abrak mennyiség etetése javasolt. Természetesen fontos a megfelelő, életkorhoz és tájegységekhez igazított ásványianyag és vitamin kiegészítés is. Hiszen ha nem adunk meg mindent a csikónak, akkor nem tud úgy kifejlődni, mint amit a genetikája egyébként engedne.

A csikók takarmányozása során azonban ügyelni kell a fehérjetúletetés elkerülésére. Ezt leginkább akkor fordul elő, ha a csikónak ad libitum lucernaszénát adnak. Ennek súlyos, nehezen kezelhető és maradandó ízületi betegség lehet a következménye.

 

A tavaszi időszak további fontos teendői közé tartozik a kancák (újra) vemhesítése

Az ide tartozó témakörök - mint a sárlás és a fedeztetés vagy a mesterséges termékenyítés - problémái igen szerteágazóak. És szintén sok cikk született már róluk. Így ez esetben is csak a téma legfontosabb kérdéseit érintem. 

Általában a kancák sárlásának megállapítása nem jelent problémát. A vemhesítés (fedeztetés, mesterséges termékenyítés) optimális idejének a kiválasztása viszont már igen. A mélyebb élettani ismeretek áttekintése  nélkül is kimondhatjuk, hogy a kancák többségénél - amelyek normálisan és átlagos ideig sárlanak - a fedeztetés optimális időpontja a sárlás 3. és 5. vagy a 2. és 4. napja. Ez persze nem igaz azokra a kancákra a melyek az átlagostól eltérően, például csak 2-3 napig, vagy éppen 2 hétig sárlanak!

 

A fedeztetés/termékenyítés optimális időpontjának* pontos meghatározása csak állatorvosi vizsgálattal történhet! Ez különösen mesterséges termékenyítés alkalmával és azon kancák esetében fontos, amelyek az átlagostól eltérő módon, vagy ideig sárlanak.

(*A fedeztetés/termékenyítés optimális időpontja a kanca tüszőrepedésének időpontja, valamint az ezt megelőző és ezt követő 8-12 óra. Ez előtt és után minden termékenyítés hiába való volt!) Bővebben itt!

 

Az ellést követő első nemi ciklus az ún. csikósárlás”. Ez általában az ellés utáni 7-11 nap között kezdődik. Ekkor gyakran a fedeztetés optimális ideje a 9. napra esik, innen a „kilenced” elnevezés. A csikósárlás alkalmával a kanca gyakran gyengébben mutatja a sárlás tüneteit. Ez főleg, először ellő és ideges természetű kancákra igaz. Emiatt előfordul, hogy a tulajdonos észre sem veszi, hogy a lova sárlik. Ha a csikósárlás alkalmával fedeztetni akarjuk a kancát, akkor arra figyelni kell, hogy kancánként igen komoly eltérések lehetnek ebben a ciklusban A sárlás elkezdődhet már az 5. napon is, de akár elhúzódhat a 18. napig is. Az a korábbi gyakorlat, hogy „ha elértük a 9. napot, akkor fedeztetni kell”, már komoly balesetekhez is vezetett. Ezért ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy lehet-e a kancát fedeztetni, inkább vizsgáltassuk meg ultrahanggal. Hiszen lehet, hogy ezen a napon a kanca már rég elsárlott, vagy az is, hogy még el sem indult a ciklusa.

 

A kancák normális nemi működését és ezzel összefüggésben a termékenységet számos tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak a takarmányozás, a kanca egészségi állapota, a tartási körülmények és az időjárás. Általánosan elmondható, hogy normális sárlás (és termékenyülés) csak egészséges, jó kondícióban lévő kancától várható. Sem a túlzott-, sem a hiányos kondíció nem előnyös egy tenyészkancának. Emellett a takarmányok rossz minősége és hiányosságai is alapvetően befolyásolják a nemi működést, leginkább a penészes takarmányok etetésének van ilyen negatív hatása.

A  fedeztetési szezonban a kóros nemi működés többféle formában jelentkezhet. Az egyik leggyakoribb probléma az, hogy a tulajdonos nem tudja befedeztetni kancáját, mert az „nem sárlik”. Az ivarzás elmaradásának vagy rendellenességeinek lehetnek szervi okai is (betegségek, sérülések, fejlődési rendellenesség stb.), de általában méh- és hüvelyfertőzések állnak a háttérben. Ezek kivizsgálása és kezelése állatorvosi feladat. A másik gyakori probléma, hogy kanca ugyan rendszeresen sárlik, de nem akar „fogni”. Azt javaslom,hogy ha egy – látszólag - egészséges kanca, két ciklusban történő fedeztetés után sem vemhesül, akkor azonnal forduljunk állatorvoshoz. Megjegyzem, hogy előfordulhat még egészséges kancánál is, hogy a téli ivarzási szünet, amely általában októbertől februárig tart, meghosszabbodik és akár áprilisig is elhúzódhat.

               

A tavasz természetesen nem csak a kancákról és a csikókról szól. Nézzük, milyen problémákkal fordulnak még elő.

A legeltetés is hordozhat veszélyeket magában. A zöld fű legeltetését óvatosan kell elkezdeni. Kb. április elejétől, amikor az időjárás megengedi néhány órára már ki lehet tenni a lovakat a legelőre. A sarjadó legelő füvei fehérjében igen gazdagok. Ezért a fehérje-túletetésre elkerülésére ügyelni kell, akár úgy, hogy csak rövid időre engedjük ki a lovakat a legelőre, akár úgy, hogy visszavesszük az abrakot. A fehérje-túletetésre a krónikus légzőszervi problémával és pataproblémával küszködő lovak a legérzékenyebbek.

 

Nagyon fontos, hogy mielőtt a lovakat először kiengedjük a legelőre, féreghajtsuk őket!  Arról, hogy melyik készítményt alkalmazzuk a sok közül, kérjük ki a kezelő állatorvos véleményét. A készítmény kiválasztásnál azonban jó, ha tudjuk, hogy a kombinált, tehát a galandféreg ellen is ható készítmények alkalmaásának az egyik legfontosabb időpontja a legeltetés előtti időszak. Erre a praziquantel hatóanyagot is tartalmazó készítmények alkalmasak. (pl. Equimax, Equalan Dou)    

 

Soha se felejtkezzünk el  a féreghajtás alapszabályairól :

·     A féreghajtás - még ha azt programszerűen is végezzük - mit sem ér, ha mellette nem élünk az alternatív védekezés módszerivel. Ilyenek a megfelelő istállóhigiénia, a szakszerű etetés és itatás, a féreghajtás utáni trágya összegyűjtése, a szakaszolt legeltetés, legelőváltások, a legelő megfelelő karbantartása, boronálása, …stb. Végül, de nem utolsó sorban talán a legfontosabb, hogy féreghajtás nélkül soha ne engedjünk be idegen lovat az állományunkba!

·     A féreghajtás akkor eredményes, ha az együtt tartott valamennyi lovat egyidejűleg kezeljük.

·     Csak lovakra engedélyezett készítményt használjuk, és tartsuk be a használati utasítást, különös tekintettel a csikók és a vemhes kancák esetében.

 

A lótartók többsége rutinszerűen a tavasszal vakcináztatja lovait. Ez természetesen nem rossz, de csak akkor, ha a „tavaszi oltás” egy szakmailag összeállított vakcinázási program része. Mint arról már nagyon sok állatorvosi cikk szólt, hogy csak a tervszerű és céltudatos vakcinázás ad valós védettséget. 

 

Most csak a legfontosabb - tavasszal aktuális  - vakcinázási szempontokat ajánlom mindenki figyelmébe.

·         Az oltási időpontot mindig előzze meg kb. 2 héttel egy féregtelenítés

·         A versenyre járó lovak a szezon előtt időben legyenek beoltva influenza ellen.

·         A még nem ellett vemhes kancákat a vemhesség 7. és 9. hónapjában herpesz ellen (különösen az EHV1 vírus ellen), a 9. hónapban pedig tetanusz és veszettség ellen kell beoltani.

·         Különböző betegségek elleni védőoltások között legalább két hét szünetet kell tartani.

·         A csikókat életük  4. hónapja előtt ne vakcinázzuk.

·         Az oltás után a lovat kíméljük 1-2 napig (legelő, sétaterep, könnyű munka)

·         Veszettség ellen legkésőbb a legeltetés kezdete előtt három héttel kell vakcinázni.

 

Tavasszal kerül szóba azoknak (az általában két éves) méneknek a herélésére, melyeket nem szánunk fedezőménnek. Ha eldöntöttük, hogy biztosan nem akarjuk tenyésztésbe vonni a lovat, akkor jobb a herélésen mielőbb túlesni. Egy herélt lóval sokkal kevesebb problémája lesz a tulajdonosának, ráadásul együtt járhat a legelőre, karámba a többi lóval, így nem lesz örök magányra kárhoztatva. Továbbá nem fűti a nemi vágy, ami elvonja a figyelmét a munkáról, sőt akár veszélyessé is tehet az állatot.  

 

A legtöbb lovardában nincs fedeles lovarda, ezért kénytelenen a lovakat télire leállítani. Az újra munkába vétel során fokozottan figyelni kell a fokozatosságra és arra, hogy a munkába kerülő lovaknak emiatt megnövekedett vitamin és fehérjeszükségletét is ki kell szolgálni. Mindez azért is fontos, mert a tavasz a szőrváltás ideje is és így a növekvő igény gyorsan kimerítheti a szervezet tartalékait.

 

 

Nem volt igazi, hideg téi! Sajnos azért, mert az idén a kemény fagyok híján valószínű, hogy elképzelhetetlenül sok lesz a vérszívó (légy, szúnyog, kullancs).

 

Érdemes már most beszerezni a légytávoltartó sprayket, amivel a lovat a lovaglás időtartamára légymentessé lehet tenni. Bár több készítményre rá van írva a tartós – akár több hetes – hatás de én, aki már az összes Magyarországon kapható ilyen jellegű készítményt kipróbáltam, állíthatom, hogy egyik sem tud néhány óránál többet. Viszont ez a rövid idő legalább arra elégséges, hogy a lovaglás, versenyzés alatt, a ló figyelme ne kalandozzon el rólunk a rovarok zaklatása miatt.

 

Az istállókat már most érdemes felszerelni légyfogó szalagokkal, és légyölő szerekkel teli tálcákkal. Valamint a szezon beindultával érdemes két naponta neostomosannal az istállót végig permetezni. A szer – ott ahol még nem fáradt ki, vagyis nem szoktak hozzá a rovarok – távol tartja, sőt megöli az élősködőket. Az istálló a rendszeres permetezésnek köszönhetően beveszi a szer szagát és így jól távol tartja a rovarokat.

 

A rovarok nemzedékváltásának, szaporodásának a megakadályozására szükséges a rendszeres permetezés.

(1 liter vízhez 5 ml neostomozán töménységgel. Ezt azokon a helyeken, ahol már sokat használták lehet emelni, illetve emelni érdemes a nyár vége felé is)

 

Fontos, hogy a lovak farkát sörényét semmiképpen se vágjuk le, vagy ne hagyjuk egész napra befonva, hogy tudjanak védekezni a vérszívók ellen.

 

Dr. Filipsz István Lógyógyász Specialista (=lovas szakállatorvos) újságokban (Cavallo, Lovas Élet, Lovas Nemzet, ...) és egyéb kiadványokban megjelent írásaiból: