IC

Ranch

Mi történt a fajtával? Vagy történt vele egyáltalán valami? Mindig is ilyen volt?

 

ICs: A qh fajta a legnagyobb egyedszámot magáénak tudható lófajta. A világon jelenleg   db qh lovat tartanak számon. Érdekességképpen pl. a világ összes angol telivér lovának egyedszáma …-ra tehető. Ide még kellenek az adatok!

Természetesen az ilyen nagy egyedszámú fajtában mindenféle típusú és tulajdonságú ló megtalálható. De, mint minden fajtának, a qh fajta legtöbb egyedének is vannak jellemző tulajdonságai. Lásd a fajtastandard-et! Ezekből kopott meg, vagy alakult át mára néhány.

 

CsE: Itt tulajdonképpen az ún. sportwestern, és az ezzel járó elvárások, az elismerés és az egyre magasabb nyeremények utáni vágy és infrastruktúra az, ami a tulajdonságok átalakulását kezdeményezte, illetve eredményezte. Az én meglátásomban ez a jövőben még inkább speciálisabb csoportokra fogja szelektálni a fajtát, amelynek a hátránya mellett pont ugyanez az előnye is.

Hogy érthetőbb legyek, itt egy sarkított példa: réges-régen volt egy fajta autónk, azzal zötykölődött mindenki mindenhova, kis – és nagy távolságokra, jó-és rossz úton. Ma már van gyors autó a versenyekre, családi autó a közutakra, terepjáró a nehéz terepre, …stb. Használati igénynek megfelelően lehet választani. Ugyanez történik a Quarter Horse fajtán belül is: reining, halter, pleasure, ranch típusú, cutting, stb. lovak alakultak ki, jellemben és fenotípusában is részben különbözve egymástól.

 

ICs: Én személy szerint nem minden tekintetben üdvözlöm ezt a változást, mert mint kistenyésztő, és mint westernbíró tapasztalom a negatív oldalait. Látom, hogy némely – számomra alapnak hitt – qh tulajdonságok kezdenek sok lóból eltűnni. Ezek a könnyen kezelhetőség/könnyen lovagolhatóság, a szelídség és a kizökkenthetetlen nyugodt természet.

 

Tenyésztőként azt tapasztalom, hogy ha Magyarországon most valaki drágább (=az Európai piacot tekintve jóval 10-15.000 Euró érték feletti), kiemelkedő képességű versenylovat (általában reining lovat) keres, akkor az szinte a hazai piacot meg sem nézve, egyből külföldre megy keresgélni. Verseny célra itthon - legnagyobb részben - a középkategóriás (középáras, azaz 5-7.000 Euró közötti) lovakat keresik. Szabadidős, azaz hobby célra pedig a „lélektani határ” az egy-másfél millió forint (3.300-5.000 Euró).

 

Tehát tenyésztőként mindenképpen olyan ménre és olyan tenyészkancákra érdemes itthon alapozni, amelyek hordozzák a régi típusok szabadidő lovasok számára is előnyös tulajdonságait, de ugyanakkor bennük van a potenciál magasabb teljesítményű utódokra is. Hiszen az - még a legjobb párosítások ellenére is - csak vágyálom, hogy minden megszületett csikó magas kategóriás versenyló lesz. Azaz a manapság legmenőbb vérvonalú mén-kanca párosítások után is lesz mindig olyan csikó, amit középkategóriásként, vagy „csak” szabadidős lóként lehet majd értékesíteni.

 

Ha viszont ezek az egyedek nem elég szelídek, vagy túlérzékenyek, nehéz lovaglásúak, azaz csak profik által ellovagolhatóak, akkor eladhatatlanok. Vagy mégis eladva őket, csalódottságot fognak okozni az új tulajdonosuknak.

 

Tenyésztőként a tenyészállatok kiválasztásánál figyelembe kell venni az állatok vérvonalát, saját teljesítményét, küllemét, felépítését, és hogy mit örökítenek tovább.

 

Ha egy kancatartó olykor csikót szeretne fogni a kancájából, akkor a mén kiválasztása során ugyan ezeket a tulajdonságokat kell figyelembe venni azzal a kiegészítéssel, hogy még azt is szem előtt kell tartania, hogy a választott mén passzol-e vérvonalban, valamint külső és belső tulajdonságokban a kancához.

 

Vásárlóként – „csak” hátaslovat keresve -kereshetünk lovat az általunk kiválasztott vérvonalak szerint. Rákereshetünk adott apaságú lóra, vagy rákereshetünk adott kanca csikóira is, remélve, hogy hasonló tulajdonságokkal bírnak majd, mint szüleik. Vagy egyszerűen csak kipróbáljuk az adott egyedet.

 

A vérvonalak megismerésével relatív könnyű dolgunk van, mert a neten és szakkönyvekben, újságokban, tenyésztői honlapokon könnyen utána tudunk nézni.

 

A következőkben a vérvonalakról fogunk írni. Mielőtt azonban rátérnénk ezek ismertetésére, szeretnénk néhány szót ejteni arról, hogy egyáltalán miért is érdekesek a vérvonalak? Miért érdemes velük foglakozni? Egyáltalán kiket érdekelhet ez?

 

CsE: Ha tudjuk, hogy milyen tevékenységhez keresünk lovat, akkor bizonyos fokig, „látatlanban”, csak a származását ismerve is nagy valószínűséggel tudni fogjuk, hogy alkalmas-e az egyed erre a szerep re, vagy sem. Vannak bizonyos tulajdonságok, mint például az ún. „cow sense”- marhamunkához való érzék, amely öröklődik. Tehát ha a kiválasztott ló pedigréjében több ős is cutting vonalú, és talán még versenyzett is, úgy nagy eséllyel fogja a mi lovunk is hordozni ezt a tulajdonságot. Ellenben sosem szabad elfelejteni azt, hogy kivételek mindig vannak, és néha nem csak a genetika tréfálhatja meg a tenyésztőket, hanem óriási mértékben járul hozzá a genetikailag adott tulajdonságok felszínre hozatalában a tartásmód és a takarmányozás is.

 

ICs: Mint a fentebb írtakból is már létszik, a vérvonalak ismerete egyaránt fontos a tenyésztők és a vásárlók számára is. Egy adott vérvonalon belül bizonyos tulajdonságok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. Azonban, mint a genetikában mindenhol igaz: semmi nem 100%-ban biztos!  Az adott külső, vagy belső tulajdonság meglétének csak a valószínűsége nagyobb, mint más esetekben.

 

Például a quarter horse-ok esetében tudva levő, hogy bizonyos vérvonalú lovak utódai például pleasure (szép, szabályos, kényelmes) mozgású lovak lesznek. Más vérvonalú lovak után pedig jobbára halter típusú (fajtatípusos felépítésű) lovak születnek. Vannak vérvonalak melyek az átlagnál nagyobb mértékben hordozzák a fajtában előforduló betegségre (pl.: PSSM1, HERDA, HYPP, GBED, MH) való hajlamot.

Vannak olyan mének, melyeknek méncsikói kimondottan veszekedősek, nem igen tarthatóak más lovak mellett. Vannak olyan mének, melynek utódai bár igen tehetségesek, de többnyire nehéz lovaglásúak (=nem mindenki által ellovagolhatóak).

Már ebből a néhány példából is jól látható, hogy a vérvonalak ismerete látatlanul is adhat jó néhány hasznos információt az egyedről. Vagy legalább is felvetheti jó néhány pozitív, vagy negatív tulajdonság meglétét. Nem elfelejtve, hogy semmi nem 100%, mert lehet, sőt mindig van egyedi eltérés!

 

Felhasználás szerint vannak halter, pleasure, cutting, reinig, all-around, marhás (marha érzékkel rendelkező), …stb. vérvonalak.

 

Írták: Csányi Edina és Istenes Csilla

 

A QUARTER HORSE-RÓL MÁSKÉPPEN: A FOUNDATION QUARTER HORSE II. rész  itt!

A QUARTER HORSE KÜLLEMI FAJTASTANDARDJA (HQHA) :

1. Összbenyomás: Erősen izmolt, harmonikus felépítésű  1.50 m - 1.60 m  marmagasságú hátas típusú ló.

2.  Fej: Nemes, kicsi és száraz. Ék alak jellemzi. A szemek távolülők az orr kicsi.

3.  Nyak: Jól izmolt, középmagasan illesztett.

4.  Mar: Hosszú, jól izmolt, nem túl kifejezett.

5.  Hát: Rövid, erősen izmolt.

6.  Far: Széles, hosszú, erősen izmolt.

7.  Szügy:  Jól izmolt, széles, mély.

8.  Lapockák: Hosszú, dőlt, a szabad mozgást lehetővé tevők.

9.  Lábak: Egyenes, erős, száraz, erős patákkal. Rövid szárak, hosszú alkarok jellemzik.

10.  Lábszerkezet: Egyenes, szabályos.

11.  Mozgás: Könnyű, puha. Lépésben a hátsó lábak túllépik az elsők patanyomát.

Bővebben a fajtáról itt!

A QUARTER HORSE-RÓL MÁSKÉPPEN: A FOUNDATION QUARTER HORSE I. rész 

(Lovas Nemzetben megjelent cikk)

 

Miután a quarter horse (továbbiakban: qh) fajta bekerült az országba és kezdett egyre népszerűbbé válni, sokk cikk jelent meg a fajtáról. Elmesélve a fajta történetét, leírva a qh lovak tulajdonságait. Ezért mi, Csányi Edina és Istenes Csilla, itt most nem erről szeretnénk írni.

 

ICs: Mindketten magunk is gyakorló tenyésztők vagyunk. Én például négy éven keresztül vezettem a svájci Reiss úr quarter horse ménesét Bakonysárkányban. És hosszú évek óta tenyésztjük a párommal Dr. Filipsz István lóspecialista állatorvossal saját magunk is a qh fajtát. Jómagam 1990-ben hoztam be Németországból a híres Breug család tenyészetéből az első tenyészkancámat Taco Baby Kessyt. Ő akkor választási kancacsikó volt és érdekessége, hogy ő volt az első qh ló Magyarországon! Őt és utódait tenyésztjük a mai napig is.

Kép jobbra: Taco Baby Kessy qh kanca 19 éves korában >

CsE: Én a 2000-es év környékén egy kreuth-i (D) reining versenyen ismertem meg a Quarter horse fajtát. Ez után sodort magával a lelkesedés a fajtát illetően és a kíváncsiság az akkoriban még a fajtát övező információ hiány miatt. Sokat olvastam, kérdeztem, nyomoztam és tanultam róluk, majd 2003-ban a fajta néhány vonalát kiemelve és külön is vizsgálva írtam meg jeles minősítésű diplomamunkámat a qh-okról. 2006-ban elnyertem egy ösztöndíjat az Amerikai Quarter Horse Tenyésztők Egyesületétől és töltöttem fél évet Kanadában profi edzők, tenyésztők és állatorvosok mellett. Ez idő alatt számtalan lovat ismertem meg és lovagoltam, estéimet pedig ezen lovak származásának „bogarászásával” töltöttem. Ekkora kezdett körvonalazódni bennem, hogy bizonyos vonalak jellegzetes tulajdonságokat hordoznak akár generációkon keresztül is, mind jellem, mind felépítés tekintetében. 2007-ben vásároltam meg ezen tapasztalataimra alapozva két első, saját Quarter horse lovamat az Egyesült Államokból: Smokin Poco Pistola erősen foundation vérvonalakat hordozó tenyészkancát és lányát, TLL Shine N Sparkle-t, aki reining vonalú apától származott. (Kép: Pistola.jpg és pistola csikója.jpg, Mogyoró foundation mén.jpg) 

 

ICs: Visszatérve Taco Baby Kessyre: Kessy régi típusú, fundation vérvonalú qh kanca, aki megtestesítette a számunkra „igazi” qh-ot. A fajtatípusos felépítést*, a szilárd szervezetet: a szabályos lábállást, problémamentes egészséges patákat, az erős immunrendszert. Amióta nálunk van, még soha sem kólikázott, vagy volt sánta, illetve beteg. Ízületei 23 éves korára sem kattognak.

Nyereg alatt egyszerű lovaglású, kimondottan szelíd és kényelmes ló. Bárki, gyerek, vagy kezdőlovas is biztonsággal lovagolhatja. Ezen felül még semmitől meg nem ijedő, ideális terepló is. Szóval ő minden western- és/vagy hobbylovas álma – a mienk is.

 

Azért írtam le mindezt, mert hosszú évekig azt hittem, hogy minden qh ilyen. De tévedtem, mert mint minden fajtában, a qh fajtában is vannak – és a nagyszámok törvénye alapján „kell” is, hogy legyenek - a fajta standardjétől eltérő egyedek. Illetve olyanok, amik nem hordozzák 100%-ban a fajtára jellemző általános tulajdonságokat. Régen – 10-15 éve - még úgy reklámozták a fajtát, hogy pl.:

„A quarter horse a világ legszelídebb lova!”, vagy

„Az vegyen magának quarter horse-ot, aki mindent megengedhet magának, csak azt nem, hogy leessen a lóról!”, …stb.

Ma már viszont inkább „A világ legsokoldalúbb lova”-ként emlegetik.