IC

Ranch

A Quarter Horse lovak színeiről

 

„A jó lónak nincsen színe”! Szokták mondani a lovas emberek.

Ez a mondás azt jelenti, hogy használati szempontból a ló belső tulajdonságai előrébb valók, mint az egyik külső tulajdonsága, a színe.

Ennek ellenére sok olyan lovas van, akit elbűvöl egy ló különleges, átlagtól eltérő színe és ez alapján választja, vásárolja azt meg

magának.

Hogy az emberek mennyire oda vannak a különleges, látványos, vagy ritka színekért, azt az is bizonyítja, hogy egyes lószíneknek

még egyesületet is alapítottak rajongói. Ilyen például az American Buckskin Registry Association, International Buckskin Horse

AssociationInternational Champagne Horse Registry, Champagne Horse Breeders' & Owners' AssociationPalomino Horse Association,

Palomino Horse Breeders of AmericaAmerican Roan Horse Association, Pinto (=tarka) Horse Association of America, American Paint Horse

(=tarka qh) Association, …stb.

 

Az APHA (American Paint Horse Association) például kimondottan színtenyészetre alapul. Elsősorban azokat a qh lovakat – és utódaikat - hivatott egyesületbe tömöríteni, melyek nem egyszínűnek, hanem tarkának születtek.

Vannak olyan tenyésztők, melyek kimondottan a divatos és/vagy ritka színek tenyésztésére - mint például a blue ron, vagy a grullo, vagy a champagne - specializálódnak.

Vannak olyan színek, melyek bizonyos vérvonalakra jellemzőek. Például nagyon sok palomino, vagy buckskin született a palomino színű híres mén, Hollywood Gold után.

 

A színtenyészettel kapcsolatban azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy lehet egy ló bármilyen szép, vagy különleges, a legfontosabb mégis csak az, hogy használható legyen arra, amire szeretnénk, különben nem lesz benne maradéktalanul örömünk.

Természetesen a szín figyelembe vétele a tenyésztés során sem „őrdögtől való”. Az igazi az, ha mindkettő: a külcsín (például a szőrzet színe) és a belcsín (a megfelelő használhatóság) is meglenne ugyan abban a lóban. És valljuk be őszintén, hogy ezek a lovak a „legpiacosabbak”. Gyönyörűek, különlegesek és emellett még jók is!

Egy már megszületett ló esetében általában első ránézésre könnyű eldönteni, hogy az tetszik-e vagy sem, és még ki is tudjuk próbálni, hogy megfelel-e vagy sem.  

Mi most arról szeretnék írni, hogy hogyan lehet előre tervezni egy még meg nem született csikó várható színét. Mitől függ az, hogy milyen lesz egy ló színe? Egyáltalán milyen színekben gondolkodhatunk?

 

A Quarter horse lófajta esetében a tenyészegyesület (AQHA) jelenleg 17 alapszínt különböztet meg. Ezek ismerete szükséges a qh lovak regisztrációjához is, hiszen a regisztráció során, a ló/csikó színeként csak ezek egyikét adhatjuk meg.

Viszont a fajtában ennél jóval több szín létezik. Ilyenek például az alapszínnek árnyalatai. Például a grullo szín esetében a sötét grullo, vagy az ezüstös grullo a grulló szín egy – egy árnyalata. Léteznek emellett még olyan színek is, amelyeket az AQHA egyenlőre nem jelez külön színként, hanem csak megemlíti a ló származási lapján a regisztrált szín mellett, ún. dilution-ként, azaz  „hígító”-ként. (Lásd később!)

 

Ilyen – eddig külön színként még nem használt  - szín például a champagne (=pezsgő) szín, amelyet az AQHA most még buckskinként vagy palominoként regisztrál.

 

Az, hogy ma több színről beszélhetünk a fajtában, mint régen, az a genetika fejlődésével magyarázható. Például a pezsgő színt okozó génről ma már tudjuk, hogy régen is létezett, csak nem tudtak róla. Régebben azt gondolták, hogy a pezsgő szín a buckskin, vagy palomino szín egy árnyalata, pedig ezért a színért egy teljesen másik gén a felelős.

 

Az AQHA által jelenleg elfogadott 17 alapszín a következő

BAY= PEJ: testszín: a sárgásbarna színtől a vörösön át a vörösesbarnáig; fekete sörény és farok = rendszerint az alsó lábszárak feketék.

BLACK = FEKETE: testszín: teljesen fekete világos területek nélkül; fekete sörény és farok.

BROWN= SÖTÉTPEJ: testszín: barna vagy fekete világosabb területekkel az orron, a szemeknél, az oldalon és a belső felső lábszárakon; fekete sörény és farok.

SORREL = SÁRGA: vöröses vagy rézvörös testszín; a sörény és a farok rendszerint szintén ilyen színű, de lenszínű is lehet (ún. mosott sörény és farok).

DUN = fakó: sárgás vagy aranyszínű testszín; a farok és a sörény fekete vagy barna; szíjalt hát, a lábakon rendszerint zebracsíkok és ellentétes irányú csíkok a ló marján.

RED DUN = VÖRÖSFAKÓ: A fakó egy változata, melynél a testszín sárgás vagy testszínű, a sörény és a farok vörös színű, vöröses, lenszínű, fehér vagy vegyes színű; vörös vagy vöröses színű gerincen végigfutó csík és rendszerint vörös vagy vöröses zebracsíkok a lábon és a ló marján ellentétes irányú csíkok.

GRULLO: füstös vagy egérszürke testszín (nem fehér és fekete szőrzet keveréke, hanem minden szőr egérszürke); a sörény és a farok fekete; rendszerint fekete színű, a gerincen végigfutó csík és fekete alsó lábszárak.

BUCKSKIN = ZSUFAFAKÓ: sárgás vagy aranyszínű testszín; a sörény és a farok fekete; az alsó lábszárak feketék; nincsen a háton csík.

PALOMINO = IZABELLAFAKÓ: aranysárga testszín; a sörény és a farok fehér; nincsen a háton csík.

GRAY = SZÜRKE: a fehér és más színű szőrzet keveréke; gyakran homogénszínnel vagy majdnem homogénszínnel születik a csikó és az évek múltával egyre világosabb lesz, egyre több fehér szőr jelent meg rajta.

RED ROAN = VÉRCSEDERES: többé-kevésbé egységes fehér és vörös szőrzet keveréke a test legnagyobb részén, de rendszerint sötétebb a fejen és az alsó lábszárakon, vörös, fekete vagy lenszínű sörény és/vagy farok.

BLUE ROAN = VASDERES: többé-kevésbé egységesen fehér és fekete szőrzet keveréke a test legnagyobb részén, de rendszerint sötétebb a fej és az alsó lábszárak színe; néhány vörös szőr is belevegyülhet.

BAY ROAN = PEJDERES: többé-kevésbé egységesen fehér és vörös szőrzet keveréke a test legnagyobb részén, rendszerint sötétebb, vöröses a fej színe, de vegyülhet bele fekete szőr is; sörény, farok és alsó lábszárak feketék.

CREMELLO: egészen világos, rózsaszín bőr, fehér vagy krémszínű rövid= és hosszúszőrök, kék szemek.

PERLINO: egészen világos, rózsaszín bőr, fehér vagy krémszínű szőr a testen, kék szemek. A sörény, a farok és az alsó lábszárak kissé sötétebbek a test színénél.

WHITE = FEHÉR: rózsaszín bőr, fehér szőr a testen, a szemek általában sötétek. Apró, fekete pöttyök előfordulhatnak a bőrön, ahol a szőr színe változatlan.

 

Az alapszíneknek tehát számtalan árnyalata létezik a két leggyakrabban előforduló, a világos és sötét árnyalat mellett.

Egy szín árnyalatait számtalan tényező befolyásolja: a ló életkora, tartása (napfény hatása), takarmányozása (almázottság megjelenése, illetve egy rezes, fémes csillogás a szőrön; mindkettő a jó kondíció, megfelelő takarmányozottság jellemzője), évszak (a téli és a nyári szőrszín gyakran eltérő), és végül az egyéb színgén jelenléte.

A következőkben abban szeretnénk segíteni, hogy a leendő csikó tervezése során, bizonyos, ma divatos színek felbukkanásának valószínűségét hogyan lehet különböző vizsgálatokkal és megfelelő színgenetikai ismeretek birtokában megtervezett párosításokkal befolyásolni.

 

VIZSGÁLATOK:

Európában ma már sok olyan labor létezik (pl. a Németországban is megtalálható Laboklin), amelyben színgenetikai vizsgálatokat is végeznek.

Amennyiben például egy méntulajdonosnak különleges, vagy divatos színű ménje van, érdemes a ménre szín-génvizsgálatot végeztetnie. A vizsgálat során ugyanis kiderül, hogy az adott ló csak magán hordozza-e az adott színt, vagy dominánsan örökíti is azt. Így a mén ajánlásakor ez utóbbit fel lehet tüntetni.

 

Tehát nem minden „színes” ménnel való párosítás fog „színes csikót" eredményezni!

 

A kanca tulajdonosok így ki tudják számol(tat)ni, hogy az adott ménnel való párosítás esetén milyen valószínűséggel születik olyan csikó, amit szeretnének.

(színkalkulátor: http://www.horsetesting.com/Equine/CCalculator1.asp)

 

PÉLDÁK: A Color calkulátor (szín-valószínűség kiszámoló) használatára/Kihagyható!!

Milyen színű lesz a csikó egy blue roan (acélderes) x bay (pej) párosításból?

Ha a szülők színgenetikájáról nem tudunk semmit, akkor a következő eredményt fogjuk kapni:

35.16% -         Bay (pej) (=35.16% az esélye annak, hogy a csikó Bay (pej) lesz)

35.16% -         Bay Roan (pejderes)

11.72% -         Blue Roan (acélderes)

11.72% -         Black (fekete)

3.13% -           Red Roan (vércsederes)

3.13% -           Red (Chestnut/Sorrel) (májsárga/sárga)

 

Ha mondjuk, már az egyik szülőről – általában a ménről - tudjuk, hogy:

EE (nem örökíti a vöröst)

aa (nincs benne Agouti, tehát nem örökíti a pejt)

D/d (egy Dun-Gen-nel rendelkezik)

RN/rn (egy Roan-Gen-nel rendelkezik)

 

Akkor a következő eredményt fogjuk kapni:

12.50% -         Bay  

12.50% -         Bay Roan

12.50% -         Blue Roan

12.50% -         Black

12.50% -         Grullo Roan

12.50% -         Grullo

12.50% -         Bay Dun Roan

12.50% -         Bay Dun

 

A példából is jól látható, hogy egyrészt minél több információval rendelkezünk, annál pontosabb eredményt kapunk. Másrészt minél több domináns génnel rendelkezik egy ló, annál nagyobb a valószínűsége az öröklődésnek.

 

Néhány különleges szín:

grullo roan

grullo

blue roan

red roan

SZÍNGENETIKA

A színgenetika egy ma is fejlődésben lévő nagyon bonyolult tudomány és megértése sok alapismeretet igényel. Ezért itt most csak a megértéshez legszükségesebb információkat fogjuk nagyon egyszerűen fogalmazva megemlíteni.

A színgenetikai alapok megértése és ismerete tehát segít a születendő csikó színét is nagyobb valószínűséggel megtervezni, vagy megjósolni.

A legfontosabb alapfogalmak (nagyon leegyszerűsítve):

A gén az örökítő anyag (DNS) olyan része, mely a szervezet működésének egyes folyamataihoz szükséges információkat tartalmazza.

A DNS-ben általában minden gén két példányban van meg. Az egyik az apától a másik az anyától öröklődik.

Egy génnek több változata is lehet, ezeket alléloknak nevezzük. A színt kialakító géneknek is több allélja van.

Ha a DNS-ben a gén mindkét példánya egyforma (ugyanaz az allél van meg kétszer, A/A), az egyed homozigóta, ha a két példány különböző (két különböző allél van egy DNS-ben A/a), akkor az egyed heterozigóta az adott génre nézve.

Annak ismerete, hogy a kanca, vagy a mén homozigóta, vagy heterozigóta-e egy adott színgén-re vagy sem, segíthet a megfelelő párosításában, hogy a születendő csikó nagyobb valószínűséggel, a kívánatos színnel rendelkezzen.

A homozigozitásnak nincs látható jele. Például, ha egy olyan fekete ló, amely sötétebb feketének tűnik az átlagnál, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ő homozigóta fekete. Fakók, sok fakókra jellemző csíkkal nem feltétlenül homozigóta fakók. Tehát nem lehet csak ránézéssel megmondani, hogy egy fakó, fekete, roan vagy szürke ló homo-vagy heterozigóta-e. Ezt csak genetikai tesztekkel lehet kideríteni. Néhány jellemzőt azonban ránézésre is észrevehetünk, mint pl. a krém gén jelenlétét. Amely szó szerint krémessé, pasztelessé teszi a ló színét. Még a fekete szemeket is lágyabbá, barnássá változtatja.

Egy sárga és egy valódi fakó keresztezéséből nem születhet homozigóta fakó utód.

Domináns, uralkodó alléleket nagybetűvel jelzik. Például: A/A.

A recesszív, elnyomott alléleket kisbetűvel jelölik. Például: a/a.

Ha az egyik szülő A/A (domináns homozigóta) a másik a/a (recesszív homozigóta), akkor az utód mindig: A/a (heterozigóta) lesz. (Lásd az ábra F1 sorát!

Két heterozigóta szülő utódja lehet: A/A, A/a, a/A, a/a (Lásd az ábra F2 sorát!)

 

Ábra:

EE=homozigóta feketeláb x ee homozigóta vörös láb→ minden utódjuk heterozigóta fekete lábú lesz

eE x eE → utódaik ¼-ed része homozigóta fekete lábú, fele heterozigóta fekete lábú, és ¼-ed része homozigóta vörös lábú lesz.

 

A ló lábainak színét tehát az E és e allélok határozzák meg . Az E, mint domináns allél a fekete lábakért, míg az e, mint recesszív allél, a vörös (=nem fekete) lábakért felelős. Tehát az E felülírja az e-t, vagyis bármilyen ló, amely E-vel (nagy E-vel!) rendelkezik, fekete lábú lesz. (amennyiben persze más gén, mint pl. a krém nem befolyásolja).

 

Ha tehát egy ló homozigóta a domináns génre (két ugyan olyan allél van benne: pl. mint pl.  a feketábúság esetén:  E/E), akkor minden utódja hordozni fogja ezt az E gént.

Ugyan így egy homozigóta roan (deres) Rn/Rn mén, vagy kanca esetén minden utódjuk hordozni fogja ezt a tulajdonságot (Rn): vagyis csak roan (deres) utódjuk lehet.

 

Ha egy ló heterozigóta (D/d), azaz egy domináns és egy recesszív gént hordoz az adott génpárban, akkor csak az esetek 50%-ban fogja a domináns (például a roan=deres) tulajdonságot továbbörökíteni.  Lásd a lábszín öröklődésről a táblázat F1 sorát.

Minden színt alapvetően csupán néhány génnek köszönhetünk.

A ló színeit tekintve genetikailag 2 főcsoport van: vörös vagy a nem vörös.

Az ún. „fekete” (E = extension) gén jelenléte, aktivitása határozza meg, hogy a ló a vörös vagy a nem vörös színűek közé tartozik.

A sárga (vörös), a pej (vörös) és a fekete színek számítanak szín genetikailag alapszíneknek; minden más színgén ezekre hatva hozza létre a többi lószínt.

Vannak ugyanis dilution, vagy hígító gének, amelyek ezt három színt számtalan módon átalakíthatják, olykor a szőrszín mellett a bőr és a szem színét is befolyásolva. Ezek: a krém gén (Cr), az igazi, vagy valódi fakó* gén (D), a gyöngyház (Prl), a pezsgő (Ch), és az ezüst gén (Z).

*Igazi fakónak azokat a lovakat nevezik, amelyek szíjalt hátúak és ez látszik a füle hegyétől a farkáig, gyakran előfordul a zebra csíkos láb, és a marjánál egy kereszt irányú árnyékolás.

Amennyiben nincsen más gén domináns formában a vörösön kívül, úgy a ló sárga, májsárga lesz. Ha megjelenik a fekete gén is (de továbbra sincs ezen a kettőn kívül más, színt befolyásoló domináns gén), akkor a szőrszín fekete lesz.

Fekete gént hordozó egyedeknél megjelenik az ún. „A= agouti ” gén is (kizárólag akkor van jelen domináns formában, ha van domináns fekete gén is „működésben”), meghatározva a fekete szőrszínt: vagy teljes testen, létrehozva a fekete színt, vagy csak bizonyos részeken, például a sörényen és farokban és lábszárakon, létrehozva a pej színt.

Sok ember úgy gondol az Agouti génre, mint a „pej génre”, azért mert ez okozza azt, hogy az  egyébként genetikailag fekete ló pej lesz. A valóságban az Agouti gén csak „visszaszorítja” a fekete színt a lábakra, sörényre és farokra. Ne feledjük, hogy a sárgák és azok árnyalati is hordozhatják az Agouti gént domináns formájában, attól, hogy külsőleg nem mutatják. Mivel az ő testük ránézésre vörös, így teszt nélkül az Agouti gén jelenlétét nem lehet megmondani.

Ha például egy ló az alábbi színre homozigóta, akkor minden csikója rendelkezni fog a következő külsőleg is látható tulajdonságokkal:** /Kihagyható!

**Kivételek azon esetek, mikor egy jellemző tulajdonság felülírja a másikat… például a szürke mindegyik felett domináns. Egy szürke ló fakó vagy roan csikója egyszerűen szürke lesz, mindenféle látható fakó jegy nélkül. Valamint két krém gén a fekete lábakat fahéj vagy krémszínűvé „változtatja”, de genetikailag a csikó mégis fekete lábú marad. …stb.

 

Fekete              →       Fekete lábak, sörény és farok

 

Fakó jegyek     →        Szíjalt hát és egyéb, igazi fakóra jellemző jegyek (Lásd később!)

 

Roan (deres)    →        Deresség

 

Krém               →        Krémszínű test (buckskin (zsufafakó), palomino (izabella fakó),

                                   cremello, stb. (kivéve a füstös fekete)

 

Szürke             →        A csikók idővel kiszürkülnek

 

 

A ló testének színét részben az „E”, „e”, részben az „A” és „a” befolyásolja. Az „A” vörös/barna testet jelent, az „a” pedig azt, hogy a lábak olyan színűek, mint a test, nem befolyásolva más génektől.  Az „A” a domináns ez esetben is, vagyis minden ló, amely A gént hordoz, vörös/barna testtel fog rendelkezni és nem feketével, vagy „kékkel”.

 

A szíjalt hát a D és d allélok  jelenlététől függ. Egy ló D/D génnel a fakó valamelyik árnyalatával fog rendelkezni, míg egy d/d genetikájú ló (kis d-vel!) sohasem lehet fakó.

 

Csak tegyük össze azt, amit most olvastunk: először tehát általában a fekete lábat keressük, aztán nézzük a testet, majd így tovább, hogy a lehető legjobban meghatározzuk egy ló genotípusát.

 

 

Példák:

Ha egy ló ee Aa dd, akkor az a sárga valamelyik árnyalata lesz. Az ee azt jelenti, hogy vörös ló. Az Aa azt jelenti, hogy vörös a teste (A), a dd pedig azt jelenti, hogy nem hordozza a fakó jegyeket, vagyis a ló így nem red dun (vörös fakó) lesz, hanem egyszerűen sárga.

 

Ha egy ló ee AA Dd, akkor red dun (vörös fakó). Az ee szerint vörös ló. Az AA azt jelenti, hogy vörös a teste (A), a Dd pedig azt, hogy fakó jegyei vannak. Így a ló red dun lesz, nem sárga.

 

Ha egy ló Ee Aa dd, akkor ő pej. A nagy E fekete lábakat jelent, így az Ee fekete lábú lovat jelent. Az Aa vörös testet jelent. A dd a fakó gén hiányát jelenti, vagyis nem lesznek rajta fakó jegyek, pej marad a ló.

 

Egy kis eltérés ugyanezen genotípustól: Aa helyett aa (vagyis NEM vörös a ló teste). Vagyis Ee aa dd: ez egy fekete lábú ló lesz (Ee), nem piros a teste (aa), és a dd jelentése pedig hogy nem fakó. Vagyis ez egy fekete lábú és testű ló: vagyis egy fekete ló!

 

Ha egy ló Ee aa Dd lesz, vagyis fekete lábú (Ee), nem piros testű (aa) és van szíjalt háta (Dd). És egy fekete lábú ló, szíjalt háttal, nem vörös testtel: egy grullo!

 

 

Fordította: Csányi Edina

Írta és összeállította: Csányi Edina és Istenes Csilla

A fordítások a www.grullablue.com oldalról származnak a szerző engedélyével.

Színkalkulátor

Kattintson a kalkulátor

linkjére és a program

kiszámolja Önnek, hogy

milyen lesz a csikó

várható színe!